| A kognitív képességek fejlesztése |
 |
 |
 |
|
Az óvoda előkészítheti a terepet az iskolai tanulásra, figyelésre, mégpedig játékkal, dalokkal, minél több nagymozgással. A kognitív fejlesztés alapvetően az iskola feladata. Mostanában sok olyan esetet hallani, hogy a kisgyermekeket egyre korábbi időpontban „tanítják”, fejlesztik, figyelmen kívül hagyva ennek esetleges kártékony hatását. Már az óvodában leültetjük, és tanítani akarjuk a gyerekeket, holott ennek még nincs itt az ideje...
Egy TV-vel nem lehet együttes élményt átélni, érzelmeket kinyilvánítani oda-vissza, nem lehet kapcsolatot teremteni. Egy számítógéppel és mobiltelefonnal szintén nem. A gyermek azt tanulja meg könnyen, amihez pozitív élmény, érzés köti, a tárgyakkal ez nem lehetséges. Ha a szülő bíztatja, csemetéjével együtt van, dicséri, az a legjobb fejlesztő „eszköz”. Persze ma már kapható olyan „tanuló robot”, 3 éves kortól ajánlva, amely megtanítja a számokat, betűket és azok írásmódját is a kijelzője segítségével, valamint énekel és mozog is. Vagy vehetünk gyermekünknek „interaktív plüss kedvencet” is, amely megdicséri a gyermeket, ha ügyesen ellátta őt, de azért remélhetőleg egyértelmű, hogy ez nem ugyanaz, mintha mi énekelünk neki, mondunk mondókákat, mozgunk vele és dicsérjük őt. A legjobb kognitív fejlesztés a JÁTÉK Fontos, hogy mindig a gyermek életkorának és érettségének megfelelő játékokat válasszunk. Ami jó a csecsemőnek, az nem jó már a totyogónak. Amivel egy 2 éves eljátszik, az már valószínű nem izgalmas egy 5 évesnek. Jó, ha a játékok változatosak, és, ha például időről időre elrakunk egy-egy játékot a gyermek elől, majd pár héttel később elővesszük, akkor nem unják majd meg azokat túl hamar. Mindig lesz valami új és érdekes. További lényeges szempont a játékoknál, hogy a kisgyerek minél kevesebb dolgot kapjon készen, neki kelljen aktivitást belevinni a játékokba, ne csak befogadja azokat. Például hasznosabb, ha a gyerek maga hoz létre egy várat, a saját fantáziájának, kedvének megfelelően (még jobb, ha a szülővel közösen építenek) mintha készen kap egyet, ami aztán kevésbé változtatható, nem átépíthető, nem mozgatja meg őt annyira. A legjobb játékszer a szülő vagy más szeretett személy. A nagymozgások és a zene együtt a leghatásosabb Napjainkban eltűntek a ritmikus mozgások, a körtáncok a mondókák, dalok, kiszámolók. Pedig ezek egyszerre biztosítják a picinek a mozgást, játékot, zenét és ritmust, kapcsolatot a kortársaikkal. Fontos lenne, hogy ezek újból divatba jöjjenek. A legtöbb pici szereti ezt, és hangosan kacag közben. Minden, ami a vesztibuláris rendszert ingerli, optimális kognitív fejlesztés a kisgyermeknek. Ez az egyensúlyozás szabályozásáért felelős rendszer a fülben, a félkörös ívjáratokban található és a gyermek kognitív képességeivel (például a figyelem terjedelmével, a látott dolgok felidézésének képességével, a hallott hangok megkülönböztetni tudásával) szoros összefüggésben van. Minél több ingernek tesszük ki az egyensúlyozó szervet, annál jobban fejlődik az egyéb kognitív képesség. A vesztibuláris rendszer érése általában iskolás kor körül zárul, tehát addig érdemes ezt fejleszteni, többször ingerelni. Ugráljon a gyerek egy órán keresztül, hagyjuk, hogy zenére mozogjon. Vagy hintázzon, guruljon a füves domboldalon, álljon fejen, rugózzon, táncoljon. Bukfencezzen, ugrókötelezzen, ugróiskolázzon. Bármi, ami igénybe veszi az egész testét, ritmikus és ismétlődő mozgás. Vagy ha szabadon hagyjuk a gyereket mozogni, ténykedni, az is jó, ha van tere a nagymozgásokhoz. A kisebb gyerekeket, amíg elbírjuk, óvatosan és fokozatosan dobálhatjuk, forgathatjuk, figyelve a reakcióikat. Ugráljon a gyerek egy órán keresztül, hagyjuk, hogy zenére mozogjon. Vagy hintázzon, guruljon a füves domboldalon, álljon fejen, rugózzon, táncoljon. Bukfencezzen, ugrókötelezzen, ugróiskolázzon. Bármi, ami igénybe veszi az egész testét, ritmikus és ismétlődő mozgás. Vagy ha szabadon hagyjuk a gyereket mozogni, ténykedni, az is jó, ha van tere a nagymozgásokhoz. A kisebb gyerekeket, amíg elbírjuk, óvatosan és fokozatosan dobálhatjuk, forgathatjuk, figyelve a reakcióikat. Szakértők szerint a gyermekkorban egyre szaporodó részképességzavar, a dyslexia, dysgráfia, dsycalculia (olvasás, írás, számolás zavara) és egyéb kognitív, valamint figyelmi zavarok pont a korai tanításnak is betudhatók. |
