Mindenki másként reagál egy-egy betegségre: vannak, akik ágynak esnek egy átmenetinek induló megfázástól is, míg mások komolyabb egészségügyi bajokból is könnyen kilábalnak. A betegségekkel szembeni védettség az orvostudomány szerint aktív és passzív módon alakulhat ki. Aktív védettséget eredményez, ha bizonyos betegségeket átvészelünk, vagy az ellenük kifejlesztett védőoltásban részesülünk. Ebben a cikkünkben a vitathatatlan jelentőségű védőoltásokról olvashatnak.

Érdekes, hogy a sokak által nem kedvelt „szurikkal” a Földön előforduló fertőző betegségek némelyike el is tűntethető. Az 1970-es években sikerült feketehimlő-mentessé tenni a Földet, és 2002-ben a WHO szerint az európai régió mentes a járványos gyermekbénulástól is. A védőoltásokkal ma 26 potenciálisan halálos betegség előzhető meg, illetve csökkenthető azok előfordulása.

Az oltások általános ellenjavallatai

• Lázas állapot
• Terhesség
• Túlérzékenység az oltóanyaggal, vagy komponenseivel szemben

Kötelező védőoltások

Tíz betegség ellen kell kötelező védőoltást kapnia a gyermekeknek. Ezek a következők: tuberkulózis, torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, gyermekbénulás, haemophilus influenzae baktérium okozta súlyos fertőzések (agyhártyagyulladás, gégegyulladás és tüdőgyulladás), kanyaró, rózsahimlő, mumpsz, hepatitis B vírus. A védőoltások mellékhatásként lázas állapot, az oltás helyén jelentkező bőrpír, fájdalmas duzzanat jelentkezhet.

Bágyadtság, kedvetlenség is előfordulhat. Bármilyen oltásra érvényes, hogy a kezelőorvost mindenféle, az oltandó gyermeknél vagy a családban előforduló oltási szövődményről, allergiáról tájékoztatni kell.

Míg a kötelező védőoltások árát a társadalombiztosító fizeti, addig az ajánlott oltásokért a szülőknek mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Sok esetben nehéz a választás, hogy melyikre költsünk, melyik a legfontosabb gyermekünknek. A döntésben segíthet, ha kikérjük a családorvosunk véleményét.

Ajánlott oltások

A kötelező oltások mellett további vakcinákkal védhetjük gyermekeink egészségét. Számos betegség kerülhető el így. Ezek közé tartozik:

• A meningococcus okozta járványos agyhártyagyulladás, mely hidegrázással, fejfájással, magas lázzal járó betegség. Az oltás 3 évre nyújt védelmet. 2 évnél fiatalabb gyermekek számára az oltóanyag nem megfelelő hatékonyságú, azonban járványveszély esetén őket is oltani kell.
• Kullancs közvetítette agyvelőgyulladás elleni vakcina. A vérszívó rovar olyan betegséget juttathat a véráramban, mely influenzaszerű tüneteket okoz. A panaszok néhány nap múlva megszűnnek, a gyógyulás teljes. Minden ötödik betegnél később azonban a központi idegrendszer gyulladása is jelentkezhet (erős fejfájás, a nyak merevsége, magas láz, rossz közérzet és hányás). Mindenképpen javasolt az oltás azok számára, akik rendszeresen kirándulnak, vagy fás, bokros területen élnek.
• Hepatitis A vírus okozta májgyulladás elleni vakcina. A fertőző májgyulladás előfordulása hazánkban csekély, az oltás azoknak ajánlott, akik rendszeresen utaznak Ázsiába, Afrikába és Dél-Amerikába.
• Bárányhimlő elleni védőoltás. Mindenképpen ajánlott a védőoltás a gyermekekkel dolgozó és még fogékony felnőtteknek, különösen azoknak a nőknek, akik gyermeket szeretnének vállalni, mivel mind saját magukra, mind a magzatra potenciális veszélyt jelenthet a fertőzés. A vakcinából 13 évesnél fiatalabbaknak egyetlen, idősebbeknek már - minimum 6-8 hét különbséggel - két oltás ajánlott.
• HPV vírus okozta méhnyakrák elleni vakcina. A becslések szerint a nők 50-80%-a fertőződik meg a nemi úton terjedő HPV-vel. A fertőzés egy éven belül spontán módon megszűnhet, azonban nem tudni, kinél indul el a méhnyakrák kialakulásának folyamata. Az oltás a 9-26 év közötti korosztálynak biztosít védelmet.

www.nestle.hu